A plátói szerelem egy olyan érzelmi kapcsolatot jelent, amely mély és tiszta szereteten alapul, de nem tartalmaz testi vagy szexuális vonzalmat. A kifejezés Platón ókori görög filozófus nevéhez fűződik, aki az ideális szeretetet olyan formának tekintette, amely a testiségen túllépve a lélek, az erények és a szellemi összhang felé törekszik.
Jellemzői:
Testi vágy nélküli szeretet – a másik személy iránti csodálat inkább lelki, szellemi alapon nyugszik.
Ideálizált kapcsolat – gyakran a másik fél tökéletesítésével jár, nem feltétlenül a valóságon alapszik.
Viszonzás nélküli is lehet – sokszor egyoldalú érzelemként jelenik meg.
Tiszta, ártatlan érzelem – sok esetben barátsághoz hasonlítható, de annál mélyebb lelki kötődést tartalmaz.
Példa:
Egy tinédzser szerelmes lehet egy tanárába vagy hírességbe úgy, hogy tudja: nem lesz belőle kapcsolat – ez egy tipikus plátói szerelem.