A maga korában deviánsként kezelt a társadalom sok forradalmárt, a tudományos gondolkodás úttörőit, a vallás és az erkölcs megújítóit. A deviánskénti kezelés némelykor odáig ment, hogy bebörtönözték, sőt kivégezték őket. Sokszor devianciának tekintették a divat, az ízlés, a szokások, a kultúra újítóit is, őket is büntették, de többnyire kevésbé súlyosan. (Jó példa erre a farmernadrággal szembeni ellenállás Magyarországon az 1960-as években.) Ugyanakkor bizonyos deviáns viselkedésfajták (például a kemény kábítószerek fogyasztása) gyakoriságának nagy fokú megnövekedése vitathatatlanul súlyos társadalmi zavarokhoz vezethet.
A pszichológiai elméletek vagy akut feszültséghelyzetekre, vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. A frusztráció-agresszió elmélet (Dollard 1939) szerint a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség, frusztráció agresszív viselkedést eredményez. Az agresszió irányulhat más személyek ellen (emberölés, testi sértés, nemi erőszak) vagy önmaga ellen (öngyilkosság) is.