A család kedvezőtlen hatásai a kriminalitás kialakulásában

Szükségünk van a mindennapok örömére, a szeretetre, a mások általi elfogadásra, a barátságra. Ha ezt a környezetünkben képtelenek vagyunk elérni, az örömszerzés más módját választjuk. Mindennapi életünket át meg átszövik a szenvedélyek kicsiben, vagy nagyban. Az örömszerzésben a játék, a TV nézés éppúgy teret kaphat, mint a koffein, az alkohol, a dohányzás és a drog – mint nem adekvát örömforrások.
A szeretet hiánya, az érzelmi depriváció* hatására gyermek életéből kimarad az utánzásos magatartásminták tanulása, beépítése, maguk az ideálok, szabályok, normák sem épülnek be a személyiségbe.

A csoportos ifjúkori kriminalitás elsődleges veszélyeztető feltételei:

  • a születési hely Budapest vagy vidéki nagyváros,
  • az átlagon felüli anyagi helyzetben levő család, – viszonylag magas iskolai végzettségű szülők,
  • nem, vagy csak alkalmilag dolgozó anyák, valamint a magánszektorban dolgozó apák, – széthullott család,
  • az anya felelősségével, látens konfliktusokkal terhelt család,
  • alul követelő családok, illetve ahol a szülők elhanyagoló szülői attitűddel rendelkeznek,
  • organikus és pszichoszociális eredetű, deviánsnak tekinthető jelenségekkel terhelt anyák, – a gyermeknél különböző eredetű, jelenlegi teljesítmény-, beilleszkedési és iskolai alkalmazkodási zavarok állnak fenn.
  • Az érzelmi depriváció sémája azt a hiedelmet jelenti, hogy az egyén érzelmi igényeit sosem fogják mások kielégíteni. Úgy gondolja, őt nem szereti igazán senki, nem értik meg, nincs olyan, akitől tanácsot, iránymutatást kérhetne a nehéz időkben. Ennek hátterében az érzelmi légkör hidegsége állhat. A szülők valami miatt nem tudták biztosítani számára a megfelelő gondoskodást, biztonságot, érzelmi szükségleteivel nem törődtek megfelelően.