Szóval egyszer csak hirtelen szerelmes lettem. Mondanom sem kell, nős ember az illető.
És én vele megéltem életem legnagyobb szerelmét.
Nem tudom, miért irányítja ez az érzés az embereket ennyire erősen, mint például engemet is. Csak akkor éltem, ha vele voltam, figyeltem persze a környezetemre, eszembe nem jutott volna miatta otthagyni a családomat, de csak vergődtem egyik napról a másikra.
Volt olyan pillanatom, amikor azt mondtam, így nem lehet élni, elindultam a kamra felé, hogy kihozzam a gyógyszertárolót és bevegyek egy rakás gyógyszert, legyen vége az egésznek.
A lányom akkor ovis volt, otthon voltam vele, mert belázasodott. Amikor indultam a gyógyszerért, megszólalt, anya éhes vagyok.