Mielőtt te megszülettél volna, a lelked azóta tudja, hogy hova fogsz leszületni, melyik országba, milyen szülőkhöz, milyen környezetbe. Azt is tudta, hogy milyen örömök és bánatok fognak érni téged. Hiszen te választottad a sorsodat, a szüleidet, a lakóhelyedet. Csak már elfelejtetted.
Bár az tévedés, hogy ez egy megváltoztathatatlan sors, a miénk, vagy bárkié. Az, hogy mi mik leszünk, az nagyrészt rajtunk múlik. Mert szabad akaratunk van.
Amiért jöttünk, azon az úton, vagy végig megyünk, vagy nem. Ha nem teljesítjük feladatunkat, a következő életünkben, újra ez a dolgunk.
Mielőtt lejöttünk volna a földre, egy kisbaba testébe bújva, azelőtt, kaptunk mindannyian egy feladatot, küldetést. S majd – e küldetés teljesítésével hívnak minket vissza a “mennybe“. Egyszóval eltávozunk a földről az örök boldogságba és a szeretetbe, a mennyország paradicsomába.
Hogy kinek micsoda az a bizonyos küldetése?
Az a célunk, hogy erre rájöjjünk, és teljesítsük azt. Lehet, hogy valami nagyon fontosat kell megtanulnod. Például meg kell tanulnod önzetlenül élni. Vagy valamit át kell adnod az emberiségnek, melyből ők is rengeteget tanulhatnak.
Mindenesetre minden veled történő esemény az élet célodhoz tartozik. Legyen az az álmod, vagy egy nagyon kiemelkedő esemény egy napban, évben. Akár pozitív, akár negatív értelemben.
Lényeg, hogy haladjunk mindig a nekünk választott HELYES ÚTON.