Levelezni kezdtünk. Megtudtam, hogy Zoltánnak hívják, orvos és Budapesten dolgozik az egyik kórházban. Magas és jóképű férfi. A levelezés során egy zárkózott embernek tűnt és ettől még jobban vonzott a dolog. Egyedül élt, hétvégente a fiával. Igazán jó apának tűnt. Éreztem a válaszaiból a vonzódást, legalábbis én így gondoltam és ettől egyre vonzóbb lett nekem is. Lassan jött a gyomorgörcs, a sírások, senkire nem tudtam gondolni, csak rá. Írtam és írtam, vártam az egy mondatos leveleit.
Kedves Zoltán!
Te szeretsz engem úgy, mint férfi a nőt?
Én nem barátként szeretlek….az biztos!
Mari
Ilyen hülye kérdéseket tettem fel, mert teljesen bizonytalan voltam.
A jósnő megjósolja és értelmezi a jövőbeli eseményeket
