A jósnő megjósolja és értelmezi a jövőbeli eseményeket
Duzzogás, nyafogás, pofavágás, büntető hűvösség, egy jól időzített beszólás – csak hogy párat említsünk azokból az eszközökből, amelyek a passzív-agresszív emberek kommunikációs készletében megtalálhatók. Ezeket a megnyilvánulásokat a kevésbé szerencsések
A passzív-agresszív személyiségzavarban szenvedők természetes hangulata pesszimista, cinikus és szkeptikus. Szerencsétlennek és ügyetlennek érzik magukat, általában mindenhol nehézségeket és elkerülhetetlen kudarcokat látnak, úgy gondolják, mások nem becsülik és kihasználják őket.
A passzív-agresszív viselkedés gyökere talán abban keresendő, hogy gyermekkorában nem volt képes közvetlen formában kifejezni haragját, önállósági törekvéseit vagy negatív érzéseit. Vannak arra utaló bizonyítékok is, hogy az ilyen személyiségzavarban
Mielőtt valakit elkönyvelnénk passzív-agresszív személyiségnek, érdemes megnézni, hogy nem a szituáció befolyásolja-e a viselkedését. Ha például a kollégánk nem válaszol egy levelünkre, lehet, hogy simán csak elfoglalt vagy nincs aznap
A belső gyászmunkát megkönnyíti, ha nem akarjuk elkerülni a veszteség feldolgozásával járó stresszt, fájdalmat, ha őszintén szembenézünk érzéseinkkel, ha őszintén tudunk beszélni róla. Nem véletlen a „gyászév” fogalma: a gyász
Mihelyt a keresés és elválás váltakozása eljutott abba a stádiumba, hogy már nem köti le a gyászoló minden gondolatát, kezdetét veheti az önmagához és a világhoz fűződő új viszonyának a
Az öngyilkosság vagy a „halálba követés” (a gyászoló nem fejt ki ellenállást a halállal szemben) veszélye leginkább a keresés időszakában áll fenn. Parkes kimutatta (idézi Kast, 1995), hogy megözvegyült férfiak
A tolakodó emlékképek és gondolatok helyét azonban lassan a tudatos emlékezés veszi át, a fájdalmas emlékek helyett már a szép emlékek is előkerülnek, a gyász tüneteinek intenzitása csökkenni kezd, megkezdődik
A temetést követő időszakban a gyászoló érzelmek kavalkádját éli át. Szinte kontrollálhatatlannak tűnő módon váltogatják egymást a megkönnyebbülés, harag, szomorúság, félelem, bűntudat, depresszió. Jellegzetesek a gondolkodás változásai is. A gyászoló
A következő szakasz lehet a (Spiegel, 1981, Hézser 1991, Ribár, 1990, idézi: Pilling 2001) kontrollált szakasz, amire az jellemző, hogy a hozzátartozóban tudatosul, számos feladata van a halálesettel kapcsolatban (hivatalos